A kékszőlőmag összetevői
Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudósunk már 1936-ban publikálta, hogy a szőlőmag polifenolokat, ezen belül pl. ún. flavonoidokat tartalmaz, a XXI. század tudománya pedig hozzáteszi, hogy a flavonoid vegyületek között kitűnő antioxidánsok találhatók, mint például a szőlőmagban is felhalmozódott OPC molekulák (vagyis: a proantocianidin oligomerjei). Másik példánk a szőlőmag hasznos összetevői sorában a rutin, egy flavonoid vegyület (a kvercetrin) diszacharidja, ami bejegyzett gyógyszerhatóanyag, szintén ismert antioxidáns. Az irodalom leírja alkalmasságát a vérzékenységi tünetek enyhítésére, szerepét a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának csökkentésében és rákos betegségek megelőzésében.
A flavonoid vegyületeket jellemzően tartalmazó borok javára írható a „francia paradoxon” néven elhíresült jelenség, melynek kutatói kimutatták, hogy miért lényegesen kevesebb a szív-és érrendszeri betegség a vörösbort fogyasztók körében. (A borban és a kékszőlő magjában még koncentráltabban meglévő OPC meggátolja az endothelin-1 kialakulását, melynek érszűkítő hatása van.)
A szőlőmag és a héj alkotói közül említhetjük a népi gyógyszerek hatóanyagaként is ismert resveratrolt. A vegyület egészségre gyakorolt hatásainak igazolására intenzív kutatómunka folyik; e munka egyes eredményeiről az irodalom beszámol, ismertek a tárgyra vonatkozó szabadalmi igénybejelentések is.
A szőlőmag a fenti összetevőkön kívül tartalmaz még rostanyagot, szénhidrátot, fehérjét, telítetlen zsírsavakat, cukrot és különböző ásványi anyagokat és nyomelemeket, amelyek fontosak az emberi szervezet számára.
A szőlőmag egészségre gyakorolt hatásai
A szőlőmag jótékony hatását sok tapasztalat és számos kutatás támasztja alá (a kutatóhelyekről, a kutatás irányairól néhány – véleményünk szerint megbízható – információt a következő lapokon találhatnak: Nccam.nih.gov, Umm.edu, Wikipedia.org. Az internetes oldalak felületes szemlézése során 43 olyan egészségi ártalmat számoltunk össze, ahol a szerzők a szőlőmag, ill. a benne lévő hatóanyagok fogyasztását javasolták a kóros állapot megelőzése, ill. enyhítése, megszüntetése érdekében.
Természetesen nem vállalkozhatunk az átnézett cikkek kritikai elemzésére; tehát rendkívül óvatosan kell megfogalmazni állításainkat, mégis úgy gondoljuk, hogy a célzott vizsgálatok eredményei számos esetben elvezettek a generációs tapasztalatok mögött rejlő okok jobb megértéséhez. A kutatási területek egyikére külön lapon is felhívjuk látogatóink figyelmét: nevezetesen a szőlőmagban koncentráltan is meglévő természetes antioxidánsok szerepének, jelentőségének feltárására irányuló munkákra.
A szőlőmag őrleményéből készült termékek reformélelmiszerek vagy étrend-kiegészítők, nem minősülnek gyógyszernek, mellékhatásai nincsenek.
Az antioxidánsokról
A kékszőlőmagnak – magas antioxidánstartalma miatt – több gyógyító és kutató orvos tulajdonít kiemelkedő egészségmegőrző szerepet.
Ezek az aktív komponensek – leegyszerűsítve – eltávolítják a szervezet sejtjeiből az ún. káros szabadgyököket, s ezáltal a sejtek elöregedését, szétesését, kóros folyamatok lezajlását lassítják. Így fejtik ki jótékony hatásukat számos, főleg a korral és a nem megfelelő táplálkozással összefüggő betegségre, ezért egészségmegőrző funkciójuk van.
Az antioxidánsok védik a sejtek genetikai anyagát a szabad gyökök káros hatásai ellen, segíthetnek megakadályozni az emberi sejtek és szövetek károsodását. Képesek a kollagén szöveteket regenerálni, ezért az öregedési folyamatokat lassíthatják.
Az antioxidánsok erősíthetik, rugalmasabbá tehetik az érfalakat, ezáltal javíthatják az erek átjárhatóságát, a vérkeringést, így csökkentik a vérnyomást. Az OPC-k már kis mennyiségben (1-2 mg/testsúlykg/nap) is kifejtik jótékony hatásukat.
A szabad gyökökről
A támadó szabad gyökök a sejt bármely részét képesek károsítani. Ha a szabad gyökök rátámadnak a sejtmembrán zsírsavaira, a sejt felszakadhat. Amikor a szabad gyökök sejtjeink lizoszómáit – parányi enzimtároló képleteit – támadják meg, a lizoszómák tartalma a sejtbe ürül, és elpusztítja mind magát, mind a szomszédos sejteket. Már ez a folyamat is elég baj, de még rosszabb a lipid-peroxidációnak nevezett folyamat.
Mialatt a szabad gyökök az egész testünkben a zsírszöveteket támadják, közben a vérünkben úszkáló pici koleszterin-cseppecskéket is eltalálják. Ha pont egy LDL-koleszterint – rossz koleszterint – találnak el, akkor oxidálják azt. Ennek következtében a koleszterin sokkal ragadósabbá válik, annyira ragadóssá, hogy megtapad az érfalak érdes pontjain. Ezzel a plakk-képződés – érelmeszesedés – megindul, és az eltömődött artériák máris szívinfarktus vagy szélütés felé vezetik a szervezetet.